Hadd-módszer, 20. hét. Hadd szóljon!

K E D D

Legutóbb azt írtam, hogy valami olyasmit érzek, mintha a megtorpanás állapotában lennék, de már épp készülnék továbblépni. Na, ez nagyból folytatódott, maradtam 7:40 alatt, alapozó pulzussal.

C S Ü T Ö R T Ö K

Hopp, 7:34 alapozó pulzuson? Ráadásul nem volt 150-es átlagpulzus fölötti km-em. Megint közeledem a gyaloglás nélküli egybenfutáshoz. De azért az még odébb van. Örülök, hogy hosszabb távon is tudtam ilyen tempót, a mikrogyaloglások ellenére. Ráadásul, bár az emelkedők-lejtők miatti ingadozó tempó csalóka, összességében nem lassultam, a táv egészét tekintve, a 9. km-em olyan lett, mint az 1. vagy az 5.

S Z O M B A T

Ma toló futás volt soron, igaz, csak 6 km-en, többhöz valahogy nem volt kedvem (mostanában alulmotivált vagyok, ezzel jó lenne vigyázni...). Az átlagtempó összességében jó lett, és 15 mp-en belül maradtak a kilométereim, ami állítólag hepehupás úton futva megfelel annak, mintha síkon 5 mp-en belül lenne. Azaz tovább lehet lépni, növelve a km-számot. Ez most csak azért nem mérvadó, mert mentem már ennél hosszabb távot is toló pulzussal. Mostani mikrocél: ugyanez, csak 10 km-en + ne csökkenjen a táv végére a tempó.

-------------------------------------------------

Ismét csak nem sikerült négyet futni, bár ebben most benne van az is, hogy szakvizsgára készülök, mint a kisangyal, tanulás reggeltől estig, látástól mikulásig. Konkrétan nincs időm futni, vagy ha lenne is, estére már elfáradtam a tanulásban... reggel meg képtelen vagyok rávenni magam, mostanában nem vagyok abban a reggelfutós hangulatban (meg általában jobban is megy este). A héten lefutott adag: 30,7 km, átlagtempó: 7:29, átlagpulzus: 150. A javulás határozott és kézzelfogható, a futásokat élvezem, amikor már benne vagyok, de amúgy nyűgnek élem meg. A már említett szakvizsga is stresszel, meg itt van a tavaszi fáradtság is, ami, mérsékelten bár, de érezteti hatását. Legszívesebben hevernék és lustálkodnék napokig. A fegyencedzést is alig csinálom. Bazz. Össze kell kapnom magam.