Hadd-módszer, 10. hét. Hadd szóljon!
H É T F Ő
A múlt heti agonizálás után, baromi halványan, de valami beindult, igaz, még nagyon igyekeznem kellett (pontosabban: az igyekezetből visszavenni), hogy ne menjen a pulzusom 160 környékére. Nagyjából sikerült 155 közelében tartanom, volt benne három séta, ez 8:28-as tempóhoz volt elegendő. Általánosságban elmondható, hogy nagyon gyorsan felmegy a pulzusom, elég egy kis emelkedő, máris drasztikusan lassítanom kell (még ebből is...), hogy ne pittyogjon a Garmin. Nem sok futásérzet volt a mai edzésben.
C S Ü T Ö R T Ö K
No, mintha alakulgatna itt valami. Nyomokban futáshoz hasonló mozgást is tartalmazott, bár még mindig túl sokat voltam 150 fölött (szinte végig)... de legalább néha benéztem alá is, és inkább 155 alatt voltam, mint felette. Ehhez még egy kis gyorsulás is járult, szavam nem lehet. De azért szeretnék már 7:50 környékén tartani, hogy ott folytathassam a munkát, ahol abbahagytam. Mert ez még mindig csak hókotrás (egyes utcákban szó szerint értendő). A terv már 4 futás erre a hétre, megcélozva a minimum 35 kilit.
S Z O M B A T
10 kili a -10 fokban. Az átlagtempón némi visszaesés látszik a csütörtökihez képest, de ezt belülről nem nagyon éreztem. Rengeteget sétáltam, pillanatok alatt fel tud szaladni a pulzusom 160-ra, elég, ha egy picit nem figyelek. Ez igazán "visszajavulhatna", január elején már olyan szépen alakult... jó lenne már csinálni egy gy-f-gy szendvicset, mert megfigyeléseim szerint sokat gyorsítana rajtam, de még baromi hideg van ahhoz, hogy kilométereket sétáljak, izzadtan, még ha oly' gyorsan is.
V A S Á R N A P
Ma már megelégeltem a totyorgást, így egy laktátküszöb-tolást iktattam be estére. A totyorgás maradt, az átlagpulzus nőtt: ezúttal 5-tel magasabb percenkénti szívveréssel produkáltam nagyságrendileg ugyanazt a tempót, mint a héten :D Őszintén fingom sincs, miért nem látom legalább valami halovány jelét annak, hogy elindulnék a január eleji formám visszanyerése felé, de előbb-utóbb lennie kell valami fejlődésnek. A türelmem még megvan.
-------------------------------------------------
Ideje volt már megint egy 4 futásos hétnek, még ha a 35 kili nem is lett meg. Ez a hét még mindenről szólt, csak a fejlődésről nem, egyelőre még a január eleji formámhoz sem találtam vissza, még megközelítőleg sem. Arra gyanakszom, hogy kicsit többet kivett belőlem ez a kórság, mint elsőre gondoltam volna. Ennek ellenére hiszek abban, hogy a befektetett munkának meg kell térülnie előbb vagy utóbb. A héten lefutott adag: 33,64 km, átlagtempó: 8:23, átlagpulzus: 150. Alighanem a legnagyobb kilométerszámú hetem, amióta futok. De ez most nem tud vigasztalni. Próbálok tényleg arra gondolni, hogy ennek a hétnek is ki kell jönnie valahol pozitív hozadékként. Erről is szól a futás, és ez benne a szép, hogy ha lent vagy, azt is telibe kapod, és meg kell élned, nincs mese, nincs elfedés. Mindenesetre férfihiszti OFF, mert munka van, nem lehet rinyálni! Puszi!
